A 3,8 g üres ezüst fehér gomb kerek rúzscső A héj nagymértékben függ az anyagától és az alkalmazott felszíni kezelési folyamattól. Ha a rúzscsőhéjat fémből, például cinkötvözetből készítik, és olyan fejlett felszíni kezelési folyamatokkal kombinálják, mint például az oxidáció és az galvanizálás, akkor általában jó kopásállósággal és elhalványulási ellenállással rendelkezik. Az oxidációs folyamatot példaként véve sűrű oxidfilmet képezhet a fém felületén. Ennek az oxidfilmnek nemcsak védőhatása van a fém további korróziójának megakadályozására, hanem nagy keménységgel is rendelkezik, és hatékonyan ellenáll a súrlódásnak a napi használat során, ezáltal csökkentve a kopás kockázatát. Az galvanizáló eljárás fém- vagy ötvözet réteget képes lemondni a fém felületére, így a rúzscső felületét simább és világosabbá teszi, és javíthatja a kopásállóságot és a korrózióállóságot. Például, többrétegű galvanizáló eljárás alkalmazásával minden réteg speciális szerepet játszik, néhányan felelősek a tapadás fokozásáért, néhányan felelősek a fény javításáért, mások pedig a kopásállóság növeléséért. A folyamatok ilyen kombinációja jelentősen javíthatja a rúzscső tartósságát.
Ha azonban a 3,8 g-os üres ezüst fehér gombos rúzscső külső héja műanyag anyagból készül, mint például a közönséges ABS, PC stb. Maga a műanyag anyag alacsonyabb keménységgel rendelkezik, mint a fém anyag, és hajlamosabb a külső erőkre. Noha a festészet színréteget képezhet a műanyag felületen, a festék felülete és a műanyag és a festék felületének keménysége korlátozott. Napi használat esetén a rúzscső gyakran érintkezik az ajkakkal, a kezekkel és a táskában lévő egyéb tárgyakkal. Ezek a súrlódások fokozatosan megsemmisíthetik a festékfelület integritását, karcolást és hámozódást okozhatnak a festék felületén, ezáltal befolyásolva a rúzscső megjelenését.
A rúzscsövek napi használat közben gyakran érintkeznek az ajkakkal, kezekkel és más táskákkal. A rúzs felhordásakor az ajkak bizonyos mértékű nyomást és súrlódást gyakorolnak a rúzscső tetején. A kezek érintkezésbe kerülnek a csőtesttel is, amikor a rúzscsövet veszik és elhelyezik, és a kulccsal, érmék és más tárgyak a táskában véletlenül ütközhetnek és dörzsölhetnek a rúzscsővel. Ezek a gyakori súrlódások fokozatosan elpusztítják a rúzscső felületén lévő védőréteget és felgyorsítják a kopási folyamatát.
A magas hőmérséklet, a páratartalom vagy a Napnak való kitettség a rúzscső festékének leesésére vagy a fém oxidálására is okozhat. Magas hőmérsékletű környezetben a műanyag anyag meglágyulhat, és a festék és a műanyag közötti tapadás csökkenhet, így a festék megkönnyíthető. A nedves környezet miatt a fém anyagok hajlamosabbak az oxidációs reakciókra, különösen akkor, ha a festék sérült, a nedvesség behatol a fém felületébe, felgyorsítva a fém korrózióját és elszíneződését. A Napnak való kitettség a festék felületét ultraibolya sugaraknak teszi ki, ami a festék színének elhalványul és sárgássá válik, befolyásolva a rúzscső megjelenését.
A rúzscsövek gyártási folyamatában általában tesztek sorozatát végezzük, például kopásállósági tesztet és só spray -tesztet. A kopásállósági teszt napi használat során szimulálhatja a rúzscső súrlódását. A rúzscső felületének egy bizonyos ideig dörzsölésével és kopási fokának megfigyelésével ki kell értékelni annak kopásállóságát. A só spray -teszt szimulálhatja a durva környezeteket, például a páratartalmat és a só spray -t, hogy megvizsgálja a rúzscső korrózióállóságát és elhalványulását egy ilyen környezetben. Ha a rúzscső ezen a szigorú teszteken ment keresztül, akkor a tartóssága általában garantálható.
Ha a rúzscsövet gyakran megemlítik a felhasználói visszajelzésekben, mint kopási vagy elhalványulási problémák, ez azt jelezheti, hogy a terméknek van tervezési vagy kivitelezési hibája. Például a felszíni kezelési folyamat nincs a helyén, ami rossz festék tapadást eredményez; vagy az anyagválasztás ésszerűtlen, amelyet a környezeti tényezők könnyen befolyásolnak, és kopást és elhalványulást okoznak.
